hetvege, vege

Nemsoka elhagyom e kies tajat, mar igazan be vagyok sozva. Ujra egyedul veszem a kanyarokat, felelossegem teljes tudataban...
De elotte be kell szamoljak hetvegi elmenyeimrol.
Szombat delutan felkerekedtem, templomnezobe indultam.
Vegcelom Belur es Halebid volt, de koztes allomaskent egy harmadik varosban szalltam meg.
A buszut nagyon vicces. 1600 meteres hegyet kell megmasznia a 30 eves jarganynak, igy az eredetileg 4,5 oras utbol 6 lett, 2 atszallassal. A buszok sem birtak szusszal, nem csak en.

Ugyanis ilyenkor az ember jobb hijan imadkozik, mormol, sohajtozik, nyavalyog.

A legnagyobb moka azonban e hegyrol valo lejovetel!
Az emlitett utat visszafele 3,5 ora alatt teljesitettuk, ami azzal a kis mellekhatassal jart, hogy a vesekoveim elindultak a hugyvezetekembe...a veseimmel egyutt..
Utobbinak kevesbe orultem.
A busz hatuljaban jutott csak helyem. Eddig nem tudtam, miert ultetik a noket elore.
Mostmar ertem.
A csontos osszekottesessel nem rendelkezo testreszeink vedelmeben..
Egy ideig jo mokanak tartottam, hogy ugralunk a busz vegemben, mint a negyedikes osztalykirandulasokon, de kesobb felvettem egy vedekezo poziciot, mert minden porcikam nyugalomert kiabalt.

Aztan az ember elfarad, a turelme is elfogy, es elkezd sirdogalni.
A terdigero katyuk pedig csak nem fogyatkoznak, a sofor meg annyira siet, hogy minden jarmuvet maga moge diktal.
Nagyon gondolkoztam azon, hogy felpattanok (ez nem lett volna nehez a fenti korulmenyek kozt), es valami izes magyar karomkodassal gyozom meg, hasznalja a feket.

aztan valahogy csak vege lett, rekordot dontottunk.

Azert erdemes szotejteni a kis falvakrol.
A videk teljesen hasonlatos a mienkhez, leszamitva az itt-ott felbukkano palmafakat. Tehenek hada, gyerekek hada, viskok tomege.
Csak a deli harangszo hianyzik, igazan.
A minap valami hasonlot hallottam, es belemcsapott a felismeres: milyen regi ismeros ez ahang!

Amikor otthon vagyok, fel sem tunik, most pedig kapaszkodtam ebbe a kis zajba, mert a `sajatot` juttatta eszembe.

Nem irtam a fantasztikus hindu es jain templomokrol, meg a paprol, aki felzarkoztatott jainizmusbol.
meselt a szerzetesekrol, akik a messzi eszaki Gujaratbol indulnak zarandokutra, Karnatakaba (a mi allamunk), es meztelenul veszik nyakukba a tobb ezer kilometeres utat.
Masok feherbe oltozve, szajuk elott maszkkal, sepregetik maguk elott az utat, nehogy megoljenek egy elolenyt is, gyalogturajuk soran. Naponta egyszer kapnak etelt, szallast pedig a helyi papoktol remelnek.

Sajnos meg egy pucer apostollal sem talalkoztam!

Nem baj, csutortokon meglatogatom a tibeti menekulteket, es a buddhista kolostorban fogok megszallni!


UJ KEPEK A PICASAN!