2008. május 29., csütörtök

Vegjatek: egy siros vigjatek

Ha az emberrel sokminden jo tortenik, es ez a leves nagyon suru, nincs turelem a blogirashoz. igy maradhatott el a lanybarataimmal tett portugal kalandtura beszamoloja, amitol tovabbra is eltekintenek.
Maradjunk annyiban, hogy Portugalia egy jo hely amit nezzem meg mindenki maganak.
Persze nem szerezheti be ugyanazokat az elmenyeket, mint amit en, Godor Eszter tarsasagaban.
Peldaul fogadjunk, hogy senki nem fog kis gurulos boronddel kozlekedni kilometreken keresztul a kockakovon, hogy egy francia-angol tarajosfeju egyetemista alberleteben szalljon meg Braga kulvarosaban.
A fentemlitett holgy pont a gurulos borondje es a tobb kilonyi sminkcucca, de inkabb az ezaltal kozvetitett idea miatt az egyik kedvencem. Illetve, hogy mindezek ellenere szot tudunk erteni egymassal. (asszem ez a baratsag)

Szoval inkabb arrol beszelek, milyen az, amikor -egy szivemnek szinten kedves, masik holgyet idezve (Evi)- szetszakad az Erasmus-bubbble! (bocs Marci, te nem szereted ezt a kifejezet)

Magyarul hazamegyek missziombol.
Ittletem utolso hete vegyes erzelmeket valt ki belolem. Jo lesz mar megnezni a regnemlatott foti kisasszonyokat, es rokonsagom-barataim egyeb allatfajtait.

Am azert megiscsak szomoru a bucsu, mert olyan volt ez itt nekem, mint egy tundermese. A sok barsonyruhas spanyol tronorokossel, az oceannal, az allando kuzdelemmel, hogy viccesnek tunjek spanyolul (is), stb...

Hangulatomat nihilistanak neveznem.

De azert elmondok valamit, ami ma nagyon felizgatta a receptoraimat, olyannyira, hogy nem tudtam uralkodni magamon.
Az tortent ugyanis, hogy a kollegiumi muveszeti hetek bezarasakent, egybekotve az oregdiakok bucsuztatojaval, dijatado unnepsegen vettunk reszt.
Itt aztan minden elo kapott egy ermet, mert mindenki kivalo am valamiben!

Nem tudtatok?


Ezalkalombol lepett fel korusunk, amirol talan eddig nem is ejtettem szot.
Marcius kornyeken megtalalt ugyanis Alex, a pici voros gallego meteorologus (kollegiumunk alaptagja, a diakelet fobiztosa). Ja, es a kolikorus vezetoje.

Igy aztan orommel dalolasztam heti egyszer a zongorateremben, masik 7 delikvens tarsasagaban.


Szoval a fent emlitett dijkioszto-bucsuztato unnepseg az ominozus. Ez hozott ki a sodrombol. Meg Eszter ittlete alatt keresett fel Sandor (a voros), hogy milyen szep lenne, ha valami magyar dalt megtanitanank a csapatnak. Eszter segitsegevel mindez karikacsapaskent mukodott, mivel pikk-pakk letoltotte a Tavaszi szelet, kottastul, mindenestul.

es en nem hittem, hogy ebbol sok jo kisulhet.

De ma, amikor a kis Alex, a kedvenc gallego meteorologusom bejelentette, hogy nagy orommel zendit ra korusunk erre a notara, mar gondoltam, nagy dolgok fognak itt tortenulni.

Olyan szepen sikerult a kanon, hogy az utolso strofa "biragom, biiragom"-janal mar patakzott a konnyem, bele a kottaba.

Egy pillanatra hallottam megint a regi 6-ost, amint gond nelkul fut at a Margithidon.
Emberek ulnek rajta, azok a kicsit szomorkas tekintetu nenikek, zellerszagu gurulos kocsijukkal, a szombat reggeli piacrol hazamenet.

Mindig rajovok, hogy en egy emigransjelmezbe bujtatott lokalpatriota vagyok.
Ugyhogy reszkessen minden kedves neni es bacsi, sargarepaval es olvasoszemuveggel, mert ugy dontottem, most is hazamegyek!

2008. május 12., hétfő

kalandok a hegyen, hejj

Miutan szamotvetettem azzal, hogy kevesebb, mint egy honapon belul a dunakeszi nagyallomason tesz le majd a vonat, minden szervezokeszsegemet bevetve lattam neki a hetvegenek.
Olyan fantasztikus az en kollegiumom, hogy ingyen biciklit biztosit az itt(nem)lakok szamara (is). Igyhat, 5 kerekparral, harom nemet, es egy lengyel lannyal felszerelkezve vagtam neki a szombati hegynek.

Mentunk felfele csak felfele. Az eleje lihegve, a hatulja tolva.
Es ez igy zajlott sok kmen keresztul. A galiciai domb(hegy)videk gyonyoru, a kis tanyak csudaszepen aztak az esoben. De a nap is elobujt utunk soran.
Am nem szeretek felelosseget vallalni 3 nyavalygo nemetert es egy cuki, de gyengusz lengyelert, es emiatt nem tudtam lazulva tekerni. (Nekem is nehez volt, de en elveztem a heylzetet)

Este 6kor sikerult a lanyoknak es nekem megszabadulnunk egymastol, tekintve, hogy az ellenkezo vonatra szalltam fol, ami elvitt engem a kedves Pontevedra nevu varoskaba.
Merthogy okosan szerveztem magamnak a fent emlitett couchsurfing(ezentul CS) segitsegevel vendeglatokat.
Nem sokat teketoriaztam Pontevedra felfedezesevel, mert meg 30 km vart ram a vegcelig (a falu neve: Cela), Carmen es Julian meseeing.

Cela, a hegyi falu 3 km hegymenet utan lehetett csak vegleg az enyem, es izzadt tiszteletemet tehettem egy 12. szazadi templomban, melynek kertjebol szepen megfigyeltem az oblot.
Felfelemenet mar sejtettem, itt valami nagy dolog fog velem tortenni, ezert biztos-ami-biztos alapon loptam egy szep csokor rozsat Carmen udvozlesere.
Es milyen jol tettem!

Aki esetleg ismeri a verocei Maja-Dodot, annak a kovetkezo par sor ismeros lesz talan.
Ugyanis a fent emlitett emberparos (most itt a spanyolokra gondolok) egy tengerpartra nezo hegyen lakik kis hazikojában, 2 nagy es szerfelett neveletlen kutyaval, 1 duci macskaval, egy roskadozo citrom-, 1 mandarin- es 3 szilvafaval. Bodza is akad a kertben.
Carmen orrkarikat, rengeteg fulbevalot, cuki foghijat (hehe mienk a vilag) es oszinte mosolyt hord az arcan. Szakmajat tekintve labasz.
Aki nem tudna, mi az a labasz, most figyeljen! Ismertebb neven podologus. Tyukszem, kapapacsujj, ludtalp? A labasznak nyulfark! Jojjon hozzank auton, menjen haza mankon!

Julian (a paros ferfitagja) a legedesebb mosolyu, akit mostanaban, Dania ota(!) lattam, o kagylasz.
Igen, szabad tudos kezi kagylasz (tehat lebukik 12 meterre, es osszeszedi, amit ott talal). A tenger jobaratja, minden teremtmeny ismeroje.


Hala ennek a ket embernek, nemcsak rengeteg gajjego recepttel meg csoda elmennyel lettem gazdagabb, hanem a halaszati szakkifejezesek tobbseget is elsajatithattam.
Este tortilla salataval, meg tejberizzsel (citromhejjal, mama receptje alapjan), utana vetett agy, reggel friss repatorta, delben zoldseges kuszkusz, hideg hazi gyumolcsjoghurttal, a ketto kozott meg tengernezes tagra nyilt szemekkel.

Ennyi volt a dolgom.

Ez a hetvege egy olyan haboru volt, ahol a kis magyar lany nagyon megkuzodtt valamiert, amirol nem is tudta meg akkor, hogy 24 oraig ez a csoda az ove lehet. Csatat nyertem!

Carmen pedig Nyanya bodzaszorpreceptje alapjan fogja a kovetkezo szerencses vendeget elkapraztatni!

Ajanlom figyelmetekbe!

2008. május 3., szombat

Szent Jakab utja

A ket es fel hetig tarto Camino de Dinamarca utan ugy dontottem, a Szent Jakabot is meglatogatom.
A daniai kalandokrol szorakoztato olvasmany all rendelkezesunkre a www.hegedusmedve.blogspot.com "Hurra, nyaralunk" cimmel.
A nagy seta utolso 66 kilometre ket nap alatt megtehetonek tunt, de azert sajgo bal terddel ulok a gep ele.
A camino jo dolog.
Ha nem kell kivagni az izuleteimet a helyukbol, meg fogom csinalni a hosszabb verziot. De akar mulabbal is.
Plane, mivel a 3 euros, gyonyoruen felujitott zarandokszallason tolokocsisoknak kikepzettszoba is van.
Olyan sok bolcsessegre tesz szert az ember a hosszu ut alatt!
En is megvilagosodtam. Egy dolgot illetoen mindekepp:

Le az eloiteletekkel! A nordic walking setabotnat igen sok ertelme van!

A nirvanahoz lehet, h tobb napot kellett volna gyalogolnom.

A vasarnapi 33 km utan, megpillantva a Santiago tablat, es kicsit fellelegezve, hogy az utolso 5000 m mar gyerekjatek, utamba utkozott 3 kozepkoru holland.
Ok elmondtak, most jonnek a tulipanok foldjerol, es mivel szeretnek erezni a Camino leglenyeget, megkertek a sofort, hogy harmojukat tegye ki a varoshatarban, hogy legyen idejuk atszellemulve megerkezni a katedralishoz.

Igy hat egyutt bandukoltunk a trendi uvegpalotak es tavolsagi buszallomasok menten, es valoban volt valami a levegoben...

Az utolso 500 meternel beelozott egy zoldesernyos nemet, akit felszolitottam egy kozos lablogatasra a varos legszebb parkjaban. Csodaszep kilatassal a katedralis tornyaira.

De mivel baratunk elegge fixalt volt a zarandokiroda altal kiallitott bizonyitvanyara, es mindekepp be szerette volna szerezni meg aznap, hamar tovabbindultunk.

A nap fenypontja megis a gajjegomodra elkeszitett fott polip volt, amit a varos kozepen allo dombon fogysztottunk el sok hasonszoru tarsasagaban, spanyol lakodalmas rockot hallgatva, es a majus 1-i felhajtasok kapcsan a neonrozsaszin oriaskerek fenyei tukrozodtek almos szemeinken.

2008. április 15., kedd

Madrid, panamai modra

Kiderult az is, h kotelezo elemenni Panamaba, mert az a legcsodalatosabb hely a vilagon. Mindezt Madridban tudtam meg, a szallasadoimtol, 6 panamai gyermektol.
Jayger a fo attrakcio, az en igazi hazigazdam. ha lehet valakirol szuperlativuszban beszelni, o az. Reg talalkoztam ilyen nyilt, erdeklodo, kedves, oszinte, ugyanakkor sosem tolakodo emberrel. Ugyhogy az ingyen szallasos kaland a leheto legjobban alakul. =www.couchsurfing.com=

Madrid nem lesz a kedvenc varosom, de azert van ertekelheto resze ennek a metropolsznak is. Azert inkabb katalanfoldon laknek, a buta zs-k meg dzs-k ellenere.

A mesterharmas muzeumbol mar kettobe belekostoltam, de az El Pardo megfekudte a gyomrom. A spanyol reneszanszhoz es barokkhoz meg ugy tunik, nonom kell, ahogy a jo vorosborhoz is.
Azert nehany El Greco, Velasquez es Goya le tudott nyugozni. Az viszont kifejezetten idegesito, h befogadhatatlan mennnyisegben vannak jelen ezek a zsenigyerekek.

Akkor mar inkabb beszelgessunk a Centro de arte Reina Sofia cimu muzeumrol, ahol vegkepp beleszerettem es kikepzodtem Picassobol, mivel a teljes parizsi gyujtemeny a maga 500 darabjaval epp itt vendegeskedik. Ez a tarlat talan meg erdekesebb, mint a barcelonai Picasso muzeum. Miro is tiszteletet tette ezen a kis oromunnepen.
Dali Nagy Maszturbatorat is megneztem magamnak.

Azert amikor a kortars spanyol muveszekhez ertem, kicsit itt is besokalltam, mert este 6kor ebed nelkul a fekete vaszon ele logatott gipsz banantoredekekert nem tudtam annyira lelkesedni.
hogy ellensulyozzam a tulzott intellektualis felemelkedesemet, a McDonaldsban tettem tiszteletemet.

Equilibrio.

2008. április 6., vasárnap

nyar, nyar fanyar

Igen o is ideert. nagyon varatlanul jott, es amikor pont kezdtem benne bizni, el is hagyott. ma delutan.
De azert volt par jo napunk egyutt.
A hetvegen nagyon kitett magaert, egesz nap dolgozott, csak hozta ide a meleget, engem meg elkuldott az oceanhoz.
Kis pajtasok is csatlakoztak a szerelmi egyuttletunkhoz, egesz csapat tartotta a gyertyat, amikor a Nyarral randevuztam.
Tengerrel, roplabdaval es ami a legszornyubb: pokerral akart magahoz edesgetni, es sikerult neki!
Az oriasi csaladi vagyon azert nincs veszelyben, mert jol forgatom a lapokat.
(Nyugi mama, zsetonban jatszunk)

Az ejjel megcsalt. (6,5 celsius, en szandiban)
Hajnali 2kor Miro pajtasommal (helyi ero) elmentunk egy nagyon erdekes helyre.
Evente egyszer kerul megrendezesre ez a Kapcsolat-koncerthez hasonlito dolog, azzal a kulonbseggel, hogy a tanyaovezetben, egy hegy tetejen, 3 szinpadon rotalva reggel 7ig napjaink igenytelen gajjego sztarjai szorakoztattak a nagyerdemu nagyivokat.
A javukra irom, hogy eloben ment az egesz, es a szinpadtechnika hihetetlen minoseget kepviselt.
A Whitney Houston imitacio kicsit mar nekem is sok volt, foleg, amikor egy hofeher pizsomas ferfiszepseg ket, egyenkent 20 meter hosszu, fellogatott, foldigero voros selyemszalagon romantikusnal romantikusabb artistafigurakat lejtett, minden erejet bevetve.

Kipihenven a tegnapi stresszt, ma pulpo gajjego (polip, tudjatok: pok, csak nagyban)buszke fogyasztoja lehettem, kedvenc baratnom, Agata es lakotarsa jovoltabol, aki a az allat megfelelo feldolgozasaert felelt. Nagyon vicces latvany volt a fazekbol kikandikalo nyolc voros tappancs, de az ize remek.
Ja, es megkerdeztem privat konyhafonokunktol, van-e agya a polipnak. Es nekem?

A mai nap csucspontja pedig Federico Garcia Lorca darabja volt, amit szinten gajjego stilusban elvezhettem, ennek megfeleloen az sem okozott problemat, hogy a darab felet a tegnapi koncertnek koszonhetoen csukottszemmel neztem vegig. A homoszexualis Romeo es Julia tortenete roppant megkapo volt, amit a darab utan le kellett obliteni egy olajban kisutott tesztakukaccal, forro csokiba martogatva. (chocolate con churros)

Mintha kicsit emelyegnek....
A nyar is itt hagyott. Ujra pulover es esernyo.
De azert valahogy eltelt ez a hetvege is.

2008. március 28., péntek

Barcelonita maravillosa

Nehez leirni azt a sok gyonyoruseget, amiben reszem volt a fent emlitett helyen.
Nem utolso szempont az sem, hogy maganyos utazasaimat vegre felvaltotta a tarsas egyuttlet elmenye. Valoszinuleg fizikai fajdalmat okozott volna, ha magamban kell tartanom a meglepetes, csodalat es meghatottsag hangjait.
Igy is sirvafakadtam a Casa Batlloban, Gaudi meses palotajaban, mert neha nem tudom elviselni a szepet.

Nehany kedves momentum a varosbol:

Picasso muzeum elott ket fiatal ficko fujja a klarinetot, illetve simogat egy dobot, ami ket, egymas fele forditott teknospancel format olt.
A zene csodas, a fiuk elragadoak. Csak allunk tatott szajjal, es hallgatunk...

Az arkadok alatt hangos kopogast hallunk, ahol egy ferfi (nem ficko, ferfi) olyat muvel, amit meg sosem lattunk. Flamenco, de valami egeszen hihetetlen tempoban, pontossaggal es szenvedellyel. Baratja uti a ritmust, es egy piros kendos lany enekel a rekedt hangjan. A tancos csak egy fa lapot hasznal, es a karaktercipojet. Semmi flanc, fodor, rozsa es egyeb klise. Leirhatatlan.


Aki Barcelonat 1 hetnel kevesebb ido alatt szeretne megtekinteni, kosse fel a gatyajat.
Mi kitettunk magunkert, hiszen megmartoztunk a Picasso nevu folyoban, setaltunk Miro erdejeben és Gaudi viragait is megszagolgattuk. Vegul gyalogoltunk a Montserraton.
(ez egy hegyecske a Pireneusok labainal, de kitunoen szemlelheto a tetejerol a Foldkozi-tenger is)

Szallasunk a Guell parktol 10 percre esett, egy regi kastelyban, Adam szerint arvahaz, kaszino vagy kupleraj lehetett hajdanan mindenesetre most diakszallokent funkcional.
Egy uncsibb varosban jo ismeretsegeket lehet egy ilyen helyen kotni, de nekunk nem volt eronk szocializalni.
Csak egymast szocializaltuk Adammal.
Mert nem egyszeru am, amikor az ember talalkozik a regota ahitott egyennel, de mogotte van egy csomo olyan elmeny, amit egyedul elt at. Ez a kuszasag azert csak orakig volt erezheto, hala annak, hogy nem csinaltunk belole ugyet.

Talan az egesz utrol a kepek tobbet mondanak, mint en:

www.picasaweb.goolge.com/directsunlight

2008. március 14., péntek

itt a tavasz

Nem tudom, hogy van ez, de ma eljott a tavasz. Hetek ota sutogel a nap, de ma ereztem meg a szagat. Itt van, es ettol nagyon jol erzem magam.
Nem kellett korhazaznom, igy a lustalkodas utan kivetodtem a varosba, es egyszeruen lanyos modra bementem az OSSZES boltba, ami kicsit is felkeltette az erdeklodesemet. Ez a viselkedesmod nagyon nem jellemzo ram, altalaban gyorsan elvesztem a turelmem, es duhbe gurulok.
Onnan gondolom, hogy itt a tavasz, mert e program most kifejezetten szorakoztatott. Kis manias elem is vegyul a tortentembe, mert majdnem mindig mindent meg akartam venni. no azert nem kell aggodni, 98%os hatasfoku onmersekletet gyakoroltam.

Most, hogy a spanyol divat minden zegzugat bejartam, felterkepeztem es megtekintettem, kijelenthetem, ez az en helyem.
Tisztaban vagyok vele, hogy elohelyet nem a boltok kinalata alapjan valasz maganak az ember...de azert valamiert jo erzessel tolt el, hogy a halaktol a sajtokig, a nyariruhakrol nem is beszelve, minden nekem valo.

Hazudok. A kirakatban diszelgo felmarhaktol kiver a viz.

A hetvegen sikerult meglatogatni a tartomanyi fovarost, La Coruñat. Ocean!
Emma ellenere volt kedvunk a parton setalgatni, csak neha kicsit faztunk. Amikor felkapott a hatara, nagyon gyorsan haladtunk. Hat, az Atlanti-oceannak is van valamilye, ami nekem elegge szimpatikus. Lehet, hogy megegyszer megnezem magamnak.

Kepeket is mellekelek a megszokott cimre: www.picasaweb.google.com/makikakuszi


Ja, es talan az sem tor le nagyon, hogy a husvetot Barcelonaban fogom tolteni egy szivemnek keves egyennel.