Ha az emberrel sokminden jo tortenik, es ez a leves nagyon suru, nincs turelem a blogirashoz. igy maradhatott el a lanybarataimmal tett portugal kalandtura beszamoloja, amitol tovabbra is eltekintenek.
Maradjunk annyiban, hogy Portugalia egy jo hely amit nezzem meg mindenki maganak.
Persze nem szerezheti be ugyanazokat az elmenyeket, mint amit en, Godor Eszter tarsasagaban.
Peldaul fogadjunk, hogy senki nem fog kis gurulos boronddel kozlekedni kilometreken keresztul a kockakovon, hogy egy francia-angol tarajosfeju egyetemista alberleteben szalljon meg Braga kulvarosaban.
A fentemlitett holgy pont a gurulos borondje es a tobb kilonyi sminkcucca, de inkabb az ezaltal kozvetitett idea miatt az egyik kedvencem. Illetve, hogy mindezek ellenere szot tudunk erteni egymassal. (asszem ez a baratsag)
Szoval inkabb arrol beszelek, milyen az, amikor -egy szivemnek szinten kedves, masik holgyet idezve (Evi)- szetszakad az Erasmus-bubbble! (bocs Marci, te nem szereted ezt a kifejezet)
Magyarul hazamegyek missziombol.
Ittletem utolso hete vegyes erzelmeket valt ki belolem. Jo lesz mar megnezni a regnemlatott foti kisasszonyokat, es rokonsagom-barataim egyeb allatfajtait.
Am azert megiscsak szomoru a bucsu, mert olyan volt ez itt nekem, mint egy tundermese. A sok barsonyruhas spanyol tronorokossel, az oceannal, az allando kuzdelemmel, hogy viccesnek tunjek spanyolul (is), stb...
Hangulatomat nihilistanak neveznem.
De azert elmondok valamit, ami ma nagyon felizgatta a receptoraimat, olyannyira, hogy nem tudtam uralkodni magamon.
Az tortent ugyanis, hogy a kollegiumi muveszeti hetek bezarasakent, egybekotve az oregdiakok bucsuztatojaval, dijatado unnepsegen vettunk reszt.
Itt aztan minden elo kapott egy ermet, mert mindenki kivalo am valamiben!
Nem tudtatok?
Ezalkalombol lepett fel korusunk, amirol talan eddig nem is ejtettem szot.
Marcius kornyeken megtalalt ugyanis Alex, a pici voros gallego meteorologus (kollegiumunk alaptagja, a diakelet fobiztosa). Ja, es a kolikorus vezetoje.
Igy aztan orommel dalolasztam heti egyszer a zongorateremben, masik 7 delikvens tarsasagaban.
Szoval a fent emlitett dijkioszto-bucsuztato unnepseg az ominozus. Ez hozott ki a sodrombol. Meg Eszter ittlete alatt keresett fel Sandor (a voros), hogy milyen szep lenne, ha valami magyar dalt megtanitanank a csapatnak. Eszter segitsegevel mindez karikacsapaskent mukodott, mivel pikk-pakk letoltotte a Tavaszi szelet, kottastul, mindenestul.
es en nem hittem, hogy ebbol sok jo kisulhet.
De ma, amikor a kis Alex, a kedvenc gallego meteorologusom bejelentette, hogy nagy orommel zendit ra korusunk erre a notara, mar gondoltam, nagy dolgok fognak itt tortenulni.
Olyan szepen sikerult a kanon, hogy az utolso strofa "biragom, biiragom"-janal mar patakzott a konnyem, bele a kottaba.
Egy pillanatra hallottam megint a regi 6-ost, amint gond nelkul fut at a Margithidon.
Emberek ulnek rajta, azok a kicsit szomorkas tekintetu nenikek, zellerszagu gurulos kocsijukkal, a szombat reggeli piacrol hazamenet.
Mindig rajovok, hogy en egy emigransjelmezbe bujtatott lokalpatriota vagyok.
Ugyhogy reszkessen minden kedves neni es bacsi, sargarepaval es olvasoszemuveggel, mert ugy dontottem, most is hazamegyek!
2008. május 29., csütörtök
2008. május 12., hétfő
kalandok a hegyen, hejj
Miutan szamotvetettem azzal, hogy kevesebb, mint egy honapon belul a dunakeszi nagyallomason tesz le majd a vonat, minden szervezokeszsegemet bevetve lattam neki a hetvegenek.
Olyan fantasztikus az en kollegiumom, hogy ingyen biciklit biztosit az itt(nem)lakok szamara (is). Igyhat, 5 kerekparral, harom nemet, es egy lengyel lannyal felszerelkezve vagtam neki a szombati hegynek.
Mentunk felfele csak felfele. Az eleje lihegve, a hatulja tolva.
Es ez igy zajlott sok kmen keresztul. A galiciai domb(hegy)videk gyonyoru, a kis tanyak csudaszepen aztak az esoben. De a nap is elobujt utunk soran.
Am nem szeretek felelosseget vallalni 3 nyavalygo nemetert es egy cuki, de gyengusz lengyelert, es emiatt nem tudtam lazulva tekerni. (Nekem is nehez volt, de en elveztem a heylzetet)
Este 6kor sikerult a lanyoknak es nekem megszabadulnunk egymastol, tekintve, hogy az ellenkezo vonatra szalltam fol, ami elvitt engem a kedves Pontevedra nevu varoskaba.
Merthogy okosan szerveztem magamnak a fent emlitett couchsurfing(ezentul CS) segitsegevel vendeglatokat.
Nem sokat teketoriaztam Pontevedra felfedezesevel, mert meg 30 km vart ram a vegcelig (a falu neve: Cela), Carmen es Julian meseeing.
Cela, a hegyi falu 3 km hegymenet utan lehetett csak vegleg az enyem, es izzadt tiszteletemet tehettem egy 12. szazadi templomban, melynek kertjebol szepen megfigyeltem az oblot.
Felfelemenet mar sejtettem, itt valami nagy dolog fog velem tortenni, ezert biztos-ami-biztos alapon loptam egy szep csokor rozsat Carmen udvozlesere.
Es milyen jol tettem!
Aki esetleg ismeri a verocei Maja-Dodot, annak a kovetkezo par sor ismeros lesz talan.
Ugyanis a fent emlitett emberparos (most itt a spanyolokra gondolok) egy tengerpartra nezo hegyen lakik kis hazikojában, 2 nagy es szerfelett neveletlen kutyaval, 1 duci macskaval, egy roskadozo citrom-, 1 mandarin- es 3 szilvafaval. Bodza is akad a kertben.
Carmen orrkarikat, rengeteg fulbevalot, cuki foghijat (hehe mienk a vilag) es oszinte mosolyt hord az arcan. Szakmajat tekintve labasz.
Aki nem tudna, mi az a labasz, most figyeljen! Ismertebb neven podologus. Tyukszem, kapapacsujj, ludtalp? A labasznak nyulfark! Jojjon hozzank auton, menjen haza mankon!
Julian (a paros ferfitagja) a legedesebb mosolyu, akit mostanaban, Dania ota(!) lattam, o kagylasz.
Igen, szabad tudos kezi kagylasz (tehat lebukik 12 meterre, es osszeszedi, amit ott talal). A tenger jobaratja, minden teremtmeny ismeroje.
Hala ennek a ket embernek, nemcsak rengeteg gajjego recepttel meg csoda elmennyel lettem gazdagabb, hanem a halaszati szakkifejezesek tobbseget is elsajatithattam.
Este tortilla salataval, meg tejberizzsel (citromhejjal, mama receptje alapjan), utana vetett agy, reggel friss repatorta, delben zoldseges kuszkusz, hideg hazi gyumolcsjoghurttal, a ketto kozott meg tengernezes tagra nyilt szemekkel.
Ennyi volt a dolgom.
Ez a hetvege egy olyan haboru volt, ahol a kis magyar lany nagyon megkuzodtt valamiert, amirol nem is tudta meg akkor, hogy 24 oraig ez a csoda az ove lehet. Csatat nyertem!
Carmen pedig Nyanya bodzaszorpreceptje alapjan fogja a kovetkezo szerencses vendeget elkapraztatni!
Ajanlom figyelmetekbe!
Olyan fantasztikus az en kollegiumom, hogy ingyen biciklit biztosit az itt(nem)lakok szamara (is). Igyhat, 5 kerekparral, harom nemet, es egy lengyel lannyal felszerelkezve vagtam neki a szombati hegynek.
Mentunk felfele csak felfele. Az eleje lihegve, a hatulja tolva.
Es ez igy zajlott sok kmen keresztul. A galiciai domb(hegy)videk gyonyoru, a kis tanyak csudaszepen aztak az esoben. De a nap is elobujt utunk soran.
Am nem szeretek felelosseget vallalni 3 nyavalygo nemetert es egy cuki, de gyengusz lengyelert, es emiatt nem tudtam lazulva tekerni. (Nekem is nehez volt, de en elveztem a heylzetet)
Este 6kor sikerult a lanyoknak es nekem megszabadulnunk egymastol, tekintve, hogy az ellenkezo vonatra szalltam fol, ami elvitt engem a kedves Pontevedra nevu varoskaba.
Merthogy okosan szerveztem magamnak a fent emlitett couchsurfing(ezentul CS) segitsegevel vendeglatokat.
Nem sokat teketoriaztam Pontevedra felfedezesevel, mert meg 30 km vart ram a vegcelig (a falu neve: Cela), Carmen es Julian meseeing.
Cela, a hegyi falu 3 km hegymenet utan lehetett csak vegleg az enyem, es izzadt tiszteletemet tehettem egy 12. szazadi templomban, melynek kertjebol szepen megfigyeltem az oblot.
Felfelemenet mar sejtettem, itt valami nagy dolog fog velem tortenni, ezert biztos-ami-biztos alapon loptam egy szep csokor rozsat Carmen udvozlesere.
Es milyen jol tettem!
Aki esetleg ismeri a verocei Maja-Dodot, annak a kovetkezo par sor ismeros lesz talan.
Ugyanis a fent emlitett emberparos (most itt a spanyolokra gondolok) egy tengerpartra nezo hegyen lakik kis hazikojában, 2 nagy es szerfelett neveletlen kutyaval, 1 duci macskaval, egy roskadozo citrom-, 1 mandarin- es 3 szilvafaval. Bodza is akad a kertben.
Carmen orrkarikat, rengeteg fulbevalot, cuki foghijat (hehe mienk a vilag) es oszinte mosolyt hord az arcan. Szakmajat tekintve labasz.
Aki nem tudna, mi az a labasz, most figyeljen! Ismertebb neven podologus. Tyukszem, kapapacsujj, ludtalp? A labasznak nyulfark! Jojjon hozzank auton, menjen haza mankon!
Julian (a paros ferfitagja) a legedesebb mosolyu, akit mostanaban, Dania ota(!) lattam, o kagylasz.
Igen, szabad tudos kezi kagylasz (tehat lebukik 12 meterre, es osszeszedi, amit ott talal). A tenger jobaratja, minden teremtmeny ismeroje.
Hala ennek a ket embernek, nemcsak rengeteg gajjego recepttel meg csoda elmennyel lettem gazdagabb, hanem a halaszati szakkifejezesek tobbseget is elsajatithattam.
Este tortilla salataval, meg tejberizzsel (citromhejjal, mama receptje alapjan), utana vetett agy, reggel friss repatorta, delben zoldseges kuszkusz, hideg hazi gyumolcsjoghurttal, a ketto kozott meg tengernezes tagra nyilt szemekkel.
Ennyi volt a dolgom.
Ez a hetvege egy olyan haboru volt, ahol a kis magyar lany nagyon megkuzodtt valamiert, amirol nem is tudta meg akkor, hogy 24 oraig ez a csoda az ove lehet. Csatat nyertem!
Carmen pedig Nyanya bodzaszorpreceptje alapjan fogja a kovetkezo szerencses vendeget elkapraztatni!
Ajanlom figyelmetekbe!
2008. május 3., szombat
Szent Jakab utja
A ket es fel hetig tarto Camino de Dinamarca utan ugy dontottem, a Szent Jakabot is meglatogatom.
A daniai kalandokrol szorakoztato olvasmany all rendelkezesunkre a www.hegedusmedve.blogspot.com "Hurra, nyaralunk" cimmel.
A nagy seta utolso 66 kilometre ket nap alatt megtehetonek tunt, de azert sajgo bal terddel ulok a gep ele.
A camino jo dolog.
Ha nem kell kivagni az izuleteimet a helyukbol, meg fogom csinalni a hosszabb verziot. De akar mulabbal is.
Plane, mivel a 3 euros, gyonyoruen felujitott zarandokszallason tolokocsisoknak kikepzettszoba is van.
Olyan sok bolcsessegre tesz szert az ember a hosszu ut alatt!
En is megvilagosodtam. Egy dolgot illetoen mindekepp:
Le az eloiteletekkel! A nordic walking setabotnat igen sok ertelme van!
A nirvanahoz lehet, h tobb napot kellett volna gyalogolnom.
A vasarnapi 33 km utan, megpillantva a Santiago tablat, es kicsit fellelegezve, hogy az utolso 5000 m mar gyerekjatek, utamba utkozott 3 kozepkoru holland.
Ok elmondtak, most jonnek a tulipanok foldjerol, es mivel szeretnek erezni a Camino leglenyeget, megkertek a sofort, hogy harmojukat tegye ki a varoshatarban, hogy legyen idejuk atszellemulve megerkezni a katedralishoz.
Igy hat egyutt bandukoltunk a trendi uvegpalotak es tavolsagi buszallomasok menten, es valoban volt valami a levegoben...
Az utolso 500 meternel beelozott egy zoldesernyos nemet, akit felszolitottam egy kozos lablogatasra a varos legszebb parkjaban. Csodaszep kilatassal a katedralis tornyaira.
De mivel baratunk elegge fixalt volt a zarandokiroda altal kiallitott bizonyitvanyara, es mindekepp be szerette volna szerezni meg aznap, hamar tovabbindultunk.
A nap fenypontja megis a gajjegomodra elkeszitett fott polip volt, amit a varos kozepen allo dombon fogysztottunk el sok hasonszoru tarsasagaban, spanyol lakodalmas rockot hallgatva, es a majus 1-i felhajtasok kapcsan a neonrozsaszin oriaskerek fenyei tukrozodtek almos szemeinken.
A daniai kalandokrol szorakoztato olvasmany all rendelkezesunkre a www.hegedusmedve.blogspot.com "Hurra, nyaralunk" cimmel.
A nagy seta utolso 66 kilometre ket nap alatt megtehetonek tunt, de azert sajgo bal terddel ulok a gep ele.
A camino jo dolog.
Ha nem kell kivagni az izuleteimet a helyukbol, meg fogom csinalni a hosszabb verziot. De akar mulabbal is.
Plane, mivel a 3 euros, gyonyoruen felujitott zarandokszallason tolokocsisoknak kikepzettszoba is van.
Olyan sok bolcsessegre tesz szert az ember a hosszu ut alatt!
En is megvilagosodtam. Egy dolgot illetoen mindekepp:
Le az eloiteletekkel! A nordic walking setabotnat igen sok ertelme van!
A nirvanahoz lehet, h tobb napot kellett volna gyalogolnom.
A vasarnapi 33 km utan, megpillantva a Santiago tablat, es kicsit fellelegezve, hogy az utolso 5000 m mar gyerekjatek, utamba utkozott 3 kozepkoru holland.
Ok elmondtak, most jonnek a tulipanok foldjerol, es mivel szeretnek erezni a Camino leglenyeget, megkertek a sofort, hogy harmojukat tegye ki a varoshatarban, hogy legyen idejuk atszellemulve megerkezni a katedralishoz.
Igy hat egyutt bandukoltunk a trendi uvegpalotak es tavolsagi buszallomasok menten, es valoban volt valami a levegoben...
Az utolso 500 meternel beelozott egy zoldesernyos nemet, akit felszolitottam egy kozos lablogatasra a varos legszebb parkjaban. Csodaszep kilatassal a katedralis tornyaira.
De mivel baratunk elegge fixalt volt a zarandokiroda altal kiallitott bizonyitvanyara, es mindekepp be szerette volna szerezni meg aznap, hamar tovabbindultunk.
A nap fenypontja megis a gajjegomodra elkeszitett fott polip volt, amit a varos kozepen allo dombon fogysztottunk el sok hasonszoru tarsasagaban, spanyol lakodalmas rockot hallgatva, es a majus 1-i felhajtasok kapcsan a neonrozsaszin oriaskerek fenyei tukrozodtek almos szemeinken.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)